Ahonnét nem is várnám - szélesítés
Tatár Gy.: Archeologizmus
Egy balos professzorjelölt megállapításait kritizálja (Letterforce nyomán):
Egy balos professzorjelölt megállapításait kritizálja (Letterforce nyomán):
Az archeológia folyamatos munkája, mindent összevetve, konstitutív volt annak a zsidó őshonosságnak a territoriális önkialakítása szempontjából, amelyből a telepes-gyarmati közösség mint nemzeti, alapító és őshonos közösség bukkant elő, és amely ennek folytán támaszthat legitim igényt nem pusztán a területre mint egészre, hanem közelebbről, azokra a konkrét ókori leletekre, amelyek megtestesítik a zsidó nemzet történelmét és örökségét.
Ez azért túlzás. Mintha csak azt az állítólag román esetet hallanánk, hogy római, vagy annak látszó tárgyakat ástak el, majd nagy hírverés közepette "megtalálták", igazolva a dákoromán elméletet.
Azt nem állítanám, hogy a cionizmus nem ösztönzőleg hatott a régészetre, de mi ebben a probléma? A történettudomány módszereit felhasználva újrarajzolták az ókori Izrael képét, ami - talán nem meglepő - sok tekintetben hasonlított a Bibliához, ám lényeges különbségeket is tartalmazott. Ezzel összességében a Szentírás és Isten szava jobb megimeréséhez vezetett.
Az izraeli nemzettudat és a régészet közötti kapcsolat biztosan elég szoros, bár én ebben semmi kivetnivalót nem látok, és saját, reakciós magyarázatomhoz még a célzottság sem kell. A magyarázat ugyanis nem Izraleben, hanem a modern nemzettudatban van.
Ami alapvetően európai "találmány". Az európai nemzetek (általában és leegyszerűsítve, de ez csak egy blog) középkori államokon alapulnak, területhez kötődnek, és a vallási elem nem annyira domináns (itt fel lehetne hozni az íreket, de hadd legyek kissé felületes). Mint ilyen, elsősorban európai körülmények között működik jól, hiszen itt adott minden feltétel.
A cionizmus, illetve a modern izraeli nemzettudat esetében a folytonosság és a föld is hiányzott eleinte. A felhasználható alapok viszont a Bibliában adottak voltak. Ezért fontos az ókori Izrael királysága, ami állam is, nem csak Isten választott népének közössége. Mivel régen volt, megismerésében a régészet játssza a legfontosabb szerepet. Célzatosság nélkül, hiszen tényei egybevágnak a nemzettudat állításaival. Aki csak problémát lát a nemzetben, annak nyilván ez gond, de ez legyen a felvilágosítók baja.
A nemzettudat alapjaiban mindig ott van a történelmi "mítosz", ami értelmet ad a mának. Miért ragaszkodnának különben az izraeliek néhány hektár sivataghoz ellenségekkel körülvéve?
Egy megjegyzés a szövegkritikához: mi keresztények azt hisszük, hogy a Szentírás nem diktálással készült. Az emberi és az isteni szerző közös műve, anélkül, hogy kétségbe vonnánk a szent szerzők valódi szerzőségét. (Gyk.: az evangelisták nem tudták, hogy az Újszövetséget írják.) A szövegkritika tehát nem valami szentségtörő rombolás, hanem a jobb megértés segítője.
Azt nem állítanám, hogy a cionizmus nem ösztönzőleg hatott a régészetre, de mi ebben a probléma? A történettudomány módszereit felhasználva újrarajzolták az ókori Izrael képét, ami - talán nem meglepő - sok tekintetben hasonlított a Bibliához, ám lényeges különbségeket is tartalmazott. Ezzel összességében a Szentírás és Isten szava jobb megimeréséhez vezetett.
Az izraeli nemzettudat és a régészet közötti kapcsolat biztosan elég szoros, bár én ebben semmi kivetnivalót nem látok, és saját, reakciós magyarázatomhoz még a célzottság sem kell. A magyarázat ugyanis nem Izraleben, hanem a modern nemzettudatban van.
Ami alapvetően európai "találmány". Az európai nemzetek (általában és leegyszerűsítve, de ez csak egy blog) középkori államokon alapulnak, területhez kötődnek, és a vallási elem nem annyira domináns (itt fel lehetne hozni az íreket, de hadd legyek kissé felületes). Mint ilyen, elsősorban európai körülmények között működik jól, hiszen itt adott minden feltétel.
A cionizmus, illetve a modern izraeli nemzettudat esetében a folytonosság és a föld is hiányzott eleinte. A felhasználható alapok viszont a Bibliában adottak voltak. Ezért fontos az ókori Izrael királysága, ami állam is, nem csak Isten választott népének közössége. Mivel régen volt, megismerésében a régészet játssza a legfontosabb szerepet. Célzatosság nélkül, hiszen tényei egybevágnak a nemzettudat állításaival. Aki csak problémát lát a nemzetben, annak nyilván ez gond, de ez legyen a felvilágosítók baja.
A nemzettudat alapjaiban mindig ott van a történelmi "mítosz", ami értelmet ad a mának. Miért ragaszkodnának különben az izraeliek néhány hektár sivataghoz ellenségekkel körülvéve?
Egy megjegyzés a szövegkritikához: mi keresztények azt hisszük, hogy a Szentírás nem diktálással készült. Az emberi és az isteni szerző közös műve, anélkül, hogy kétségbe vonnánk a szent szerzők valódi szerzőségét. (Gyk.: az evangelisták nem tudták, hogy az Újszövetséget írják.) A szövegkritika tehát nem valami szentségtörő rombolás, hanem a jobb megértés segítője.
Powered by ScribeFire.
|