csütörtök, június 10, 2010

16% és akik rosszul járnak

A közteher-viselés diadala, a minimálbéresek tragédiája - Mandiner blog
Kérdés, hogy az adózási fegyelmet mennyire befolyásolja az adó mértéke. Aki ma legálisan minimálbért kap, azaz nettó 60 ezer Ft-t, majd a változtatások után csak 49-et, az jelenlegi keresetének majdnem ötödét elveszíti. anyival lehet gazdagabb, hogy most már ő is hozzájárul a közterhekhez és adózik. A rendszer azokat hozza nehezebb helyzetbe, akiknek nincs sok választásuk.
Aki eddig bérének egy részét más módon (feketén / szürkén) kapta, az inkább választhat, hogy magasabb bért kapjon legálisan, vagy esetleg az eddig legálisan kapott pénzt is más módon szerezze meg. Aki viszont csak fizetést kapott, az nem választhat mást, mint hogy kevesebbet kap, vagy átmegy a feketegazdaságba, esetleg kivonul a munkaerőpiacról. Tehát mindenképpen veszít.
Figyelembe véve a keresetek megoszlását, és azt, hogy az átlagkereset valahol 220 ezer Ft körül van, egyelőre úgy tűnik, hogy az adózók többsége csak a mostani szja tervek alapján rosszul jár.


hétfő, május 03, 2010

Ingyenjegy

Nem csak POPULISTA hanem értelmetlen és megvalósíthatatlan is az "ingyenes" BKV ígérete. Ellenben jól hangzik. És annyira szociális.
De csak képzeljük el, hogy valaki megpróbálja nyilvántartani mindezt, és utána még ellenőrizni is. Legalább olyan jó ötlet, mint a regisztrációs jegy. Bár kétségtelenül előnye az ingyenességnek, hogy akkor az igénybevevő nem reklamálhat amiatt, hogy a szolgáltatás színvonala folytonosan zuhan. Végül is minek egy fővárosba tömegközlekedés? Elég egy luxusmetró meg egy négyesmetró.

péntek, március 26, 2010

Az állam működéséről

A havi adójóváírást írásban külön kérni kell
Ez jó példa. Arra is, hogyan népszerűsítsük a libertarianizmust és az állam leépítését.
Az történt, hogy az adócsökkentést nem éreztem a fizetésemen, és ezzel nem voltam egyedül.
Mert bonyolult a rendszer, és nem éppen polgárbarát. Elég abszurd, hogy az állam alapértelmezésben úgy gondolja, hogy a nekem járó pénz egy részén (az adójóváírás) ülhet, és majd egyben fizeti vissza - ez pofátlanság és a hatalommal való visszaélés.
Az állam jobb működéséért elég egyszerű lenne tenni. Például nem változtatni évente az adószabályokat. Nem ülni az adófizetők pénzén fölöslegesen, mert a szolgáltató állam nem azt jelenti, hogy az állam félrerak helyettem, mert nem bank, és el tudom dönteni, hogyan használom a fizetésemet.


kedd, március 02, 2010

Összehasonlítás

Az egyfőre eső GDP vásárlóerő-paritásban kifejezett alakulása 1998-2008 között. Az adatok az egy főre eső GDP értékét azonos árszínvonalra számítva mutatják, így alkalmasabb az anyagi jólét országok közti összehasonlítására (mennyit ér az adott GDP/fő országonként).
Ami számunkra lényeges az ábrán, az a volt szocialista országok adatai. Az, hogy Bulgáriában a jólét növekedett, nem túl meglepő, hiszen mélyről indult, és még mindig felzárkózó ország. A középső három ország közül Magyarország helyzete érdemel figyelmet. Míg Csehország és Szlovákia egyaránt nőni tudott, nálunk a növekedés üteme 2002-ben megtört.
Tehát a "jóléti rendszerváltás" után az addigi felzárkózás nem folytatódott, relatív helyzetünk nem változott jelentősen. Ha minden így marad, ahogy 2002-2008 között, akkor az európai életszínvonal örökre álom marad, és megragadunk annak kétharmadánál. A problémáink gyökere nem  gazdasági válság, hanem belső eredetű, a társadalom, politika, gazdaság együttes, nem is új problémái.
Egy kérdés a végére: mikor hagy le minket Bulgária?
Forrás: Eurostat, 100% az EU 27 tagországának átlaga

hétfő, március 01, 2010

A számok hasznáról és veszélyeiről

Dícséretes kezdeményezés, az immár négy részes sorozat a Mandineren. Hiszen legalább ellenőrizhető tényekről is van szó, nem csak sokszor egyszerűen nézőpont függő politikai természetű értékelésről.

De azért vigyázzunk, mert a statisztikai számai nem fizikai mennyiségek (legtöbbször), hanem definíciók és értékrend által meghatározott elvonatkoztatások eredményei. Használjuk, csak ésszel.

Nehéz jól használható számokat találni, és még nehezebb az értelmezés. A foglalkoztatottság - munkanélküliség párosából pl. szerintem a foglalkoztatottság a jobb indikátor. Annak mérése ugyanis nem függ a kormánytól, míg a munkanélküléség sokkal inkább (Hogy milyen hosszú ideig kap valaki munkanélküli segélyt, a kormány eldöntheti). Persze figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottság alakulását sem tudja a kormány befolyásolni (annyira és szerencsére), bár pl. a nyugdíjkorhatár, iskolakötelezettség itt is számít. A foglalkoztatottság ugyani a 15-74 éves korosztályra vonatkozik.

Ami szerintem érdekesebb mutató (mert a kormány hatása nagyobb rá), az az állami újraelosztás mértéke a GDP arányában illetve a munkaerőköltség alakulása (a munkát terhelő adók miatt), illetve bár puhább mutató, de ha a módszertan állandó, akkor a Transparancy Int. korrupciós indexe.

péntek, február 26, 2010

Munkahelyek teremtése

Nagy ígérethez legalább olimposzi hatalom kellene.
A foglalkoztatás kulcskérdés, nem véletlen, hogy a téma a pártok ötletei között fontos helyet kap. De kiket és hogyan kellene foglalkoztatni? Ha erre keressük a választ, majd foglalkoztatottsági adatokat nézünk, akkor az derül ki, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásban, távmunkában illetve az alacsonyan képzettek foglalkoztatásában vannak a legnagyobb tartalékok.
Az első kettő véleményem szerint elsősorban szemléletváltást igényelne a munkáltatók részéről, és elsősorban a kisgyermekes anyáknak, idősebbeknek, nyugdíj mellett dolgozóknak és más, speciális igényű csoportnak jelentene lehetőséget. A szemléletváltást azért tartom a legfontosabb tényezőnek, mert ha egy munkáltató azt gondolja, hogy csak az tud dolgozni, aki a közelében van, és legalább nyolc órán át számíthat rá naponta, az nyilván nem hagyja, hogy alkalmazottai ne járjanak be a munkahelyre. Természetesen ezek a foglalkoztatási formák nem alkalmazhatóak bármilyen munkahelyen, és többet igényelnek a főnököktől, mint pusztán a feladatok és a munkaidő lerövidítését, átszervezését. Bár egy vezetőtől elvárható lenne, hogy gondolkodjon... Az állam azaen a területen egyrészt jó példával járhat elöl. (Innovatív és rugalmas megoldások a közszférában, ugye nem csak nekem tűnik önellentmondásnak?) Másrészt a munkaerőköltségek csökkentésével tehetné olcsóbbá ezeket a foglalkoztatási formákat, hiszen ma az a helyzet, hogy a például a rövidebb munkaidő nem jelent arányosan kevesebb kiadást, így nem igazán térül meg.
És akkor lássuk a közfoglalkoztatást, a másik rendkívül népszerű szlogent. első ellenérv: a közfoglalkoztatás az állami alkalmazottak számát növeli. Második: nem piacra termelnek (legalábbis a jelenlegi gyakorlat szerint), hanem közcélú, "infrastruktúrális" munkákat végeznek (virágültetés, szemétszedés, ároktisztítás). Harmadik: technológia. Talán a programok megfogalmazói előtt még a XIX. sz. közmunkái állnak, amikor kubikosok ezrei építettek gátakat, vasutakat. De el tudja képzelni ma bárki, hogy nem egy markoló helyett lapátos emberek ásnak mondjuk egy autópálya építésén? Tessék vizualizálni!
Negyedik: elérés és mobilitás. Vagy a munkát kellene a világ végén kicsit túl levő településekre vinni, vagy a leendő munkásokat  oda, ahol szükség van rájuk. A napi egy-két busszal, a lassú vonattal jussanak el bárhova? Ki biztosítana nekik szállást?
Ötödik: ki fizeti a közfoglalkoztatást? Továbbra is a kétmillió piaci alkalmazott, illetve a vállalkozások?
A foglalkoztatottsággal az a gond, hogy olyanoknak kellene munkát adni, akiknek nehéz, mert:

  • nehezen elérhető helyeken élnek
  • képzetlenek
  • sokaknak munkatapasztalata sincs, sőt, úgy nőtt fel, hogy nem is látott senkit rendesen dolgozni
  • nem éri meg alkalmazni őket (piaci körülmények között)
Vigyázat, fellengzés!
A nemzet előtt álló feladat nem az, hogy valamilyen munkát biztosítson azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni, hanem az, hogy kitalálja, hogyan adhatna piaci munkát azoknak, akiket jelen körülmények között a piac kiselejtezett.
Nem hiszem, hogy a feladat megoldható lenne az állam szerepvállalása nélkül, de ez nem elég, ha nincsenek vállalkozók, akik élni tudnak a lehetőségekkel, és emberek, akik segély, semmittevés, feketemunka és bűnözés helyett a legális munkát választják.



szerda, február 10, 2010

ezt

Index - Tudomány - Majd Xenu meggyógyít
Moszkva téren, a metróban láttam a plakátjukat.
Ma a Mammutban pedig kártyát vetettek egy pultnál.
Az ilyenekre rászabadítanék valami inkvizíció szerűséget, vagy legalább kiutalnék egy új TEÁOR kódot (tevékenysége: az emberi butaság vámszedői)
És hogy ragozzam: második vagy harmadik jegyen bizonyos kegytárgyárusok is szerepelnének. (Benei Péter figyelmébe)


csütörtök, február 04, 2010

Félretájékoztatásból jeles

Index - Tudomány - Ön miben hisz?
A bunkóság szórakoztató. Azért ennél még az index szerkesztőitől is többet vártam volna a hittani ismeretek terén. Ennyire nem taníthatták rosszul a hittant még a piaristák sem.
Halál után: mivel a lélek biztosan nem fizikai valami, nyilván a pokol és a mennyország fizikai létezőként való feltételezése egyszerűen értelmetlen. A nyelv korlátai miatt nyilván egyszerűbb azt mondani, hogy a lélek ide vagy oda kerül, de pontosabb megfogalmazás a lélek állapotáról beszélni. Azt pedig, hogy metaforaként értelmezi a pápa bármelyiket is, csak az index újságíróinka filozófiában való tökéletes járatlanságára bizonyíték. Írjatok a pináról meg Orbánról ahhoz talán értetek.
Evolúció: ezt így hogy? nálam legalábbis, az istenhit és az evolúcióban való hit annyira más, hogy mindkettőre a "hit" szó használata csak kóbor apácák megtévesztésére jó. Kezdjük az alapoknál. A bibliai termtéstörténet nem a "hogyant" írja le. Az, hogy valamikor ezt esetleg így képzelték, az majdnem biztos, de hittani szempontból lényegtelen. Ugyanis 3000 évvel ezelőtt nem tartott ott a természettudomány, mint most.  A teremtéstörténet lényege az, hogy a világ nem örök, és nem isteni, nem önmagában álló valami, hanem esetleges - lehetne máshogy is, illetve hogy azért van ez a világ, mert Isten így akarta. Bármennyire is meglepő egyeseknek, az előbbi állításokat az evolúció elmélete nem tudja cáfolni. Ami szerintem nem hittétel, hanem tudományos elmélet, amit term. tud. módszerekkel támasztanak alá. És semmi, de semmi ok nincs arra, hogy ne fogadjam el. Nyilván nem tudom bizonyítani, tehát elhiszem másoknak (akik nálam jobban értenek hozzá). Ennyiben elhivés van mindkét esetben.
Az intelligens tervezettséggel meg az a bajom, hogy tudományos módszerekkel szeretne bizonyítani valamit, ami egyrészt nem a term. tud. témája, és nem is szorul rá, másrészt  teológiai érveket is fel lehetne hozni, hogy miért ne lehessen tudományos módszerekkel bizonyítani a teremtést.
Hittanóra vége. Az inkvizíció pedig átadja a cikk íróját saját bolondságának, mások okulására.


csütörtök, január 07, 2010

Ki a demokrata?

Hírszerző - Profit - Mi rejlik Bajnai nyitott könyvében?
Nem értem ezeket a demokratákat-liberálisokat-modernséges izéket.
Van valami értéksemlegesség, ami bármikor előrántható, ha a kereszténység vagy a hagyományos európai értékek előkerülnek.
Aztán van a demokrácaia, ami ugyan eléggé tisztázatlan, hogy pontosan mi, de akik nem szimpatikusak liberáliséknak, tetszés szerint kizárhatóak belőle. Mint most a Jobbik. Ami törvényesen működő párt, önkormányzati és európai parlamenti képviselőkkel. De azért ők a mumus, akiket nem tájékoztatna a miniszterelnök. Pontosan milyen alapon?
Ha nem teszik neki, rendben van, de ez ízlés és értékrend kérdése - ha semleges, akkor viszont nem dönthet az értékei alapján.
De kár is több szót vesztegetnni erre, mert semlegesség ebben az értelemben nem létezik.