kedd, szeptember 30, 2008

Hi-hi-hi-hitviták

El Mondo blog - Miért olyan tragikusak a netes hitviták?
PZ Myers ateista biológus professzor az ateisták és a kreácionisták közti virtuális adok-kapok csúcspontjaként blogjában nemrég publikálta: szerinte semmi mágikus nincs a katolikus misén használt ostyában.

PZ Meyers is járt, legalábbis az idézet alapján, a "Hogyan csináljunk hülyét magunkból katolikusok előtt" c. kurzusra. Fokozva a fogalmi zavart, és persze emelve a netes viták színvonalát, magasra, ahogy köll. De akkor lássuk részleteiben is.
Ateisták és kreacionisták: szerény értelmezésem szerint, ha a kreacionizmus komolyan szeretné venni magát, akkor természettudományos elméletnek kell lennie. Mér, adatokat gyűjt, elméletet alkot, stb. És mint ilyen, vitatható, cáfolható vagy megerősíthető a természettudomány módszereivel. Ha nem felel meg ezeknek a követelményeknek, akkor nem természettudományos elmélet, és nem is alkalmas arra, amire szánják, az életformák kialakulásának vizsgálatára. Továbbá, ha természettudományos elmélet, akkor Isten létezésével kapcsolatban semmit nem tud mondani. Egy transzcendens istent elég nehéz megfogni immanens módszerekkel.
Mellesleg a kreacionizmus, mint term. tud. elmélettel szemben teológiai érvek is felhozhatók. Erről röviden csak annyit, ha Isten bizonyítható természettudományosan, akkor a döntési szabadságunk is csak annyi, amennyi a gravitációval szemben van. Ez meg a felelősséghez kevés.
Innét már egy nagy ugrással ott is vagyunk a katolikus hit tételeinél. Az átváltoztatott ostyában nincs semmi mágikus - gondolom azért, mert a professzor átszúrhatta egy rozsdás szöggel, és nem csapott bele a villám. Nincs jobb dolga? Azon kívül, hogy nem éppen hízelgő bizonyítványt állít ki az ilyen ember magáról, mit ér el? Kezdjük talán azon, hogy a mágia és a kereszténység elég távol áll egymástól. Gyengébbek kedvéért a mágia eszközként használná az istenséget (esetleg isteni erőt, de ez minket most nem érint) - ez a világ urával szemben, már legalább Mózes óta, felette nagy pofátlanság. Tehát mágikus hatást aztán nem nagyon vár el senki. Bár a keresztény népi vallásosság az idők folyamán elég sok érdekes dolgot produkált, de ezek közül éppen az oltáriszentséghez kötődik a legkevesebb. Semmi csodálatos nincs abban, hogy nem történt semmi.
És mennyivel is vagyunk előbbre?
Hitvitázni nem érdemes - kifejteni a nézeteinket talán.

szerda, szeptember 24, 2008

Morális válság helyett

Index - Klaus nem kegyelmezett a kommunista államügyésznek
Szembenézés a múlttal - nálunk meddig kell még várni?

Közgáz

Gy. F., a vállalkozó talán tudta azt, amit Gy. F. a miniszterelnök elfelejtett: az ún. Robin Hood adót a vállalkozások a fogyasztókra fogják hárítani.
Bár politikailag megéri.

péntek, szeptember 19, 2008

Axióma

Hírszerző - Belföld - Gusztos: "koncentráljunk a tartalmi ügyekre!"
Járadékosokat nem lehet népnyúzni.
Ellentétben az adózókkal. Mint az alkalmazottak és vállalkozások.
A 13. havi nyugdíj visszavonása nem népnyúzás.
A családi segélyeknek a gyerek iskoláztatásához kötése sem az - akkor sem, ha erről a segélyezettek nincsenek meggyőződve.

A felelős

Hírszerző - Publicisztika - Kösz, balekok!
Naná, hogy a közigazgatás. Jó elfelejteni, hogy a politikus hozza a döntést? Nem meglepő módon, rosszul volt előkészítve, és ebben ott van az előkészítő szervezet (a közigazgatás) hibája is, de ne felejtsük el, hogy a közigazgatás "csak" végrehajt, nem ők hozzák a rossz döntéseket, és nem ők züllesztik szét a rendszert.
Egy elképzelések nélküli, kapkodó, ötletelő és hozzá nem értő kormány képtelen irányítani a közigazgatást, és ez lesz az eredmény. Attól még botrány.

Nincs itt semmi látnivaló

Hírszerző - Belföld - Megfigyelési ügy: Dávid Ibolya CD-je nem győzte meg az ügyészséget
Az MDF-es megfigyelési ügy eredménye: Dávid Ibolya kihívó nélkül maradt. Az ügy amúgy jelentéktelen, Almássy szerepe több, mint bizonytalan. Ettől lesz gyanús az egész, minek okán gyorsan építünk rá egy kis összeesküvés-elméletet:
Az MDF tettei szerint balra tolódik, és jelentős befolyást szerez benne egy minimum kétes hátterű szervezet (Tisztelet társasága), amiről úgy hírlik, csak fedőszerv egy milliárdos politikai ambícióihoz. Ez nem mindenkinek tetszik az MDF-en belül, hiszen a párt értékeivel (már ami még fellelhető) meglehetősen nehezen összeegyeztethető. De ezek az értékek már nem is számítanak, csak a pártvezetés érdekei. Hogy ezek pontosan mik, magában is érdekes egy olyan pártnál, ami alig mérhető, parlamentbe jutása kétséges, nem csak most, de 2010-ben is. Bár a kormány külső támogatásával időt nyernek, és azután majd csak lesz valahogy. Erre megjelenik valaki, aki borítaná az alkukat, újragondolná a párt helyét, esetleg kiegyezne a Fidesszel (talán mindkét párt előnyére). Csakhogy egy ilyen átalakulás a háttérben állóknak nem érdeke (micsoda eufemizmus). Tehát ezt a próbálkozást le kell állítani bármilyen eszközzel, és példát statuálni, nehogy bárki is arra a merészségre vetemedjen, hogy máskor hasonlóra akár csak gondoljon is.
És lám, sikerült. Almássy Kornél visszalépett, politikai pályája egyelőre csúfos véget ért.
Végül az összeesküvéselméletek elmaradhatatlan részéről is kell néhány szót ejteni: kik bújnak meg a háttérben? A válasz adott: a rendszerváltás után a politikába visszatérő egykori "reformkommunisták" (Bogár László után szabadon a globálokrácia lokális helytartói), akik kapcslati- és pénztőkéjük révén még mindig döntő befolyást gyakorolnak az ország sorsára. Az MDF pozícióváltása az ő befolyásukat csökkentette volna, és Dávid Ibolya aktív közreműködésével ezt akadályozták meg.
Miután így összekevertem a valóságot és a képzeletet, el is készült az elmélet.
Természetesen igazolni nem tudom (nem is akarom), és szinte biztos, hogy a történteket pontosan soha nem ismerjük meg.
Az események önmagukért beszélnek...

szerda, szeptember 17, 2008

A sarkalatos erényekről

Évforduló

A "következmények nélküli ország" kifejezés nem 2006-ban született. (reakció a Vonjuk le a 2006. őszi véres események tanulságait! c. cikkre)
Amit láttunk, az csak következmény. Nem 2006-ban züllött szét a rendőrség, nem 2006-ban rendültek meg a jogállam alapjai, nem 2006-ban kezdődött a rendszerváltás utáni Magyarország morális válsága. Csak kibukott, látványosan. Morális alapok ma ugyanis nincsenek. A rendszerváltás ősbűnének következményeit látjuk, de csak azt kapjuk, amt várhattunk: a rendszerváltás nem felemelő élmény volt - vagy csak nagyonkeveseknek. És azt is szétzúzta a taxisblokád, szinte azonnal, a baloldali értelmiség kartázása pedig utat engedett a Gyurcsány-féléknek a hatalomba. (Csak úgy mellékesen: az ún. demokratikus ellenzék és a reformkommancsok szövetségének lehetősége a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. Érdeklődni Szalai Erzsébetnél lehet.)
Erre az alaptalanságra - léthiányra - jött az őszödi beszéd, illetve nyilvánosságra kerülése. Az őszödi beszéd botránya nem az, hogy hazudtak a kampányban (ez a szerecsenmosdató toposz) - naív elvárás az, hogy bárki igazat mondjon. Gyurcsány azt vallotta be, hogy négy évig nem csinált semmit, tudva és akarva nem kormányzott, csak a választások megnyerésére koncentrált - ez a botrány, nem a kampány hazugságai.
A reakció a rendszerváltás utáni legnagyobb spontán megmozdulás volt, és ez legalább halvány reményt ad arra, hogy lehet még az országból valami. Bár nem tudom, pontosan mi vitte ki az embereket a Kossuth térre, de aki ott volt, láthatta, az nem csőcselék. Volt az is. Ahogy természetesen lettek "vezetők" - vagy inkább szónokok, akiket meghallgattak. Nem véletlenül a szélsőjobbról. A Fidesz látványosan semmit nem tudott kezdeni a tömeggel, sem ötlete, sem emberei nem voltak, akik az élére tudtak volna állni. Meglepetten nézte, hogy történik valami. Ezt az űrt használta ki a szélsőjobb, akik elég szervezettek és elszántak voltak ahhoz, hogy megpróbáljanak az események élére állni. De, mielőtt bárki félreértene, ez biztosan nem vezetett volna jelentős utcai rendbontáshoz.
A különféle randalíozásokhoz a rendőrség tökéletes csődje, az állami vezetők mértéktelen cinizmusa (morális alkalmatlansága), a csőcselék és a szélsőjobbos beszédmód egyszerre kellett.
Vegyük csak a TV székházánál történteket (külön érdekesség, hogy 2006-ban miért vonult bárki is a TV-hez). Nem egyből "támadtak". És koránt sem mindenki. A beszámolók szerint az, hogy elfajulhattak az események, a rendőrség tehetetlenségének is a következménye. Az indulatokat meg lehetett volna fékezni, a rendbontókat el lehetett volna különíteni, de a rendőri vezetés nem ezt tette. A tömeggel szemben tehetetlen, felszerelés és gyakorlat nélküli rendőröket vezényeltek a térre (míg állítólag jól felszerelt egységek ültek valahol a laktanyák mélyén). Az már az ország állapotából adódik, hogy ezeknek a hibáknak sem lett következménye. (Miért is lenne felelős egy főnök a beosztottaiért, egy tiszt az alárendeltjei épségéért?) Mármint a rendőrség részéről, persze leszámítva a kitüntetéseket. Ezek után, a roppant alkalmas rendőri vezetés hozzáfogott a rend helyreállításához. És rászabadította a rohamosztagosait a városra. Akik csak egyszerű magyarok - olyan, amelyik BMW-ben ülve úgy gondolja, hogy rá nem vonatkoznak a közlekedési szabályok, rendőrként pedig a törvények. Az a közös bennük, hogy hírből sem ismerik az erkölcsöt. Nyilván Salamon és Betsabé története, vagy Nábot szőlője semmit nem mond nekik. A jogállam alapjai viszont arrafelé vannak. Nyilván túlzás lenne azt állítani, hogy a rendőri brutalitás parancsra történt. A politikai és a rendőri vezetés "csak" eltűrte és kihasználta.
A 2006-os zavargások nem a demokrácia, hanem a jogállam csődje. Mert a magyar jogállam csak máz, amit nem veszünk komolyan. Milyen jogállam az, ahol a rend őrei tömegesen és felelősség nélkül követhetnek el bűncselekményeket? Milyen politikus az, aki csak szajkóz a jogállamról meg a nép uralmáról, de ha érdekeivel egybeesik, akkor ki is tünteti azt, aki ezeken átgázol?
Itt kanyarodhatunk vissza a morális válsághoz. (Mit válság, a morál hiánya!) Nem csak a politikában, hanem a mindennapokban.

szombat, szeptember 13, 2008

Józan politika

"Akkora adócsökkentést kell végrehajtani, amekkora még nem veszélyezteti a szociális vívmányokat" - Gyurcsány Ferenc
Mi ez, ha nem populizmus? Nyilván szocialista szakértelem, és fából vaskarika. Nyilván egyszerre megy a kettő.

vasárnap, szeptember 07, 2008

A szög

Az események azóta haladtak a maguk útján.
Index - Eörsi: demokráciában nem létezik szakértői kormány
Úgy látja (mármint Fodor Gábor), a fontosabb posztokon azért kellene szakértőknek lennie, mert ők olyan lépésekre is hajlandóak lennének, amitől a politikusok rettegnek és nem teszik meg újraválasztásuk reményében.
Sejtettük már eddig is (ti. kibújt a szög a zsákból).
(Szakértői kormány nem létezik, csak a társadalommérnökök és Lenin álmaiban, de ezekről már tudjuk, hogy nekünk rémálom.
Seres László és TWA, ahogy éppen jobbra tolódnak)
A szakértői kormány menekülőút: a koalába sem kell visszamenni, a választások réme sem fenyegetné az egyébként nagyon demokratákat, és hat év után végre valaki kormányozna, nem csak programokat írna.
De mit tudna ez rémes politikai fantáziában fogan abszurditás, ha komolyan vesszük? A politikusok részéről azt, hogy helyettük elvégzi valaki a piszkos munkát: megszünteti a 13. havi nyugdíjat, adót csökkent, kirúgja a haveri vállalkozásokat, segély helyett munkára ösztönöz, egyszóval belecsap a kis magyar lecsóba, és szembe mer menni sok millió szavazó elképzeléseivel. A szakértői kormány nem megélhetési politikusokból állna (ez nem feltétlenül negatív ám), ezért nem érintené őket az elvesztett választás, sőt, maga a választás sem. Nyilván van (??) vagy egy tucat önzetlen és sikeres gazdasági / igazgatási szakember ebben az országban, aki hajlandó erre a feladatra. Mivel nem politikusok, és a maguk területén sikeresek is, kizárólag a hazaszeretet mozgatná őket, nem kérnének és nem is várnának semmit. Csupa gáncs nélküli lovag, egy új kerekasztal. Tegyük fel, hogy megtalálják a megfelelő embereket. De van egy méretes buktató: a törvényeket nem a kormány hozza, hanem a parlament, ahol továbbra is pártok vannak, csúnya, nem szakértő politikusokkal, akik nem látnak messzebre a következő választásnál. Tényleg komolyan felvetődik bárkiben is, hogy pártjaink jelenleg eljátszanák a szavazógép szerepét, és támogatnák a szakértői kormányt? Nem valószínűbb az a forgatókönyv, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat szétcincálják, mindenki csak egy kis kivételt pakolna bele - a végén tulajdon betrejesztője se ismerne rá?
A kérdés az, tudja-e biztosítani a parlamenti többséget bárki a "szakértői kormány" ideiglenes politikusainak? Ma ez elég kétséges. Nem elképzelhetetlen dolog a "szakértői kormány", mint a politikai taktika része: vagyünk egy tucat nem-, vagy alig-politikust, és tegyük meg őket kormánynak, hadd utálják őket helyettünk. De ehhez kell egy stabil és egységes hátország, parlamenti többség, szilárd felhatalmazással, elfogadott politikai programmal, amit nem írnak újra kéthetente. Ebben az esetben a szakértői kormány ütközőzóna pártpolitikusok előtt, ami akár működhet is.
Most viszont nincsenek meg a feltételek ehhez. Egy előrehozott választás után más lenne a helyzet. Jelenleg a kormánynak csak hatalma van, de se többsége, se programja, se támogatottsága - így a szakértői kormány is csak az időhúzás eszköze lenne, hogy gyurcsány 2010-ben azt mondhassa: nyolc évig nem csináltunk semmit.

szerda, szeptember 03, 2008

Van-e katolikus szex?

magyar jezsuiták - a SZEX nem katolikusnak való...
Saját véleményem következik, nem egyházi tanítás. Nem mintha nem értenék egyet a tanítással.
De az mindig általános elveket, célokat, elvárásokat (parancsokat) fogalmaz meg, nem a mindennapi élet összes lehetséges helyzetére történő pontos utasítást. Mire lenne az ész és a lelkiismeret amúgy?
A szex a teljes önátadás és szeretet megnyilvánulása, ezért szól úgy a tanítás, hogy csak a házastársak között van helye. Hiszen a házasságban nyilvánítják ki ezt az elköteleződést. De persze van az elv, és van az élet. De ez már a tanítás alkalmazása. Nyilván nem mindegy, a két fél mennyire érett lelkileg, szellemileg, milyen a kapcsolatuk. Ez úgy tűnhet, mintha lazítás lenne - a katolikusoknak úgyis ott van a gyónás, mondhatnánk - de ez félreértés. Attól, hogy figyelembe vesszük a körülményeket, még nem kell engednünk az elvből.
A fogamzásgátlás és a gyerekvállalás: csak ismételhetném magam. Az idézett bejegyzéshez írt megjegyzésekben a népszerű félreérétsek teljes tárháza megtalálható. A döntés itt is az egyes emberre van bízva: lehet, hogy az óvszer a kisebbik rossz. De azért, mert van ilyen eset, miért kellene könnyíteni a parancsokon?
"Legyetek tökéletesek, ahogy mennyei Atyátok!"