Napi vicc
Ateista beszélgetések egy jezsuitával
A szorosabban vett áltudományokkal kapcsolatban pedig úgy tűnik, közös a platform. Ugyanúgy elítéli a katolikus katekizmus a babonát és az ezoterikus eszméket, az ufóhitet, vagy a jóslást, a horoszkópok ámításait, akárcsak a Társaság. Felmerülhet azonban a kérdés, vajon azonos-e az indíttatás? Vajon nem arról van-e szó, hogy míg a Társaság a tudományos igazolást hiányolja ezekben a kérdésekben, addig a katolikus egyház egyszerűen csak a transzcendenciákra vonatkozó privilégiumát félti?
A szkeptikus társaság blogját többek között az ilyen, számomra, mint dogmatikus / szemellenzős / stb. katolikus számára vicces kijelentésekért is érdemes olvasni. Szegény szkeptikusok saját határaikra érve becsukják szemüket, és hajtogatják, hogy igazuk van.
Mert ugye szkeptikus, csak a természettudományos állítások abszolút voltával szemben nem. Megtoldva egy nyilván szükségszerű egyszerűsítéssel: a Társaság objektív, elkötelezetlen, a katolikusoknak viszont hátsó szándékaik vannak. Ez a transzcendenciára vonatkozó privilégium olyan jó kis aufklérus. Mintha legalábbis az esztergomi érsek minimum miniszter lenne.
Amit nem fognak fel, az az, hogy a kereszténység Isten és a világ közé határozott vonalat húz (amin az ő tudományuk soha nem fog átjutni, de ez mellékvágány), és a babona meg az ezoterikus tanok éppen ezt a vonalat mossák el. Ettől persze az indíttatás nem ugyanaz: mi a valódi transzcendenciát védjük, míg ők a valódi immanenciát. És érdekes módon, nálunk a kettő nem zárja ki egymást. A keresztény válasz a babonákra: ne használd Istent eszköznek saját céljaid elérésére.
De ez is olyan, mait magyarázhatok, akkor sem értik.
Hasonlóan, az Isten léte melletti term. tud. bizonyíték: teológiailag sem szükséges. Ha Isten olyan, amilyennek hisszük, akkor a legnagyobb szabadságot akkor adja nekünk a választásra, ha nem "látjuk". Mert, ha látnánk, akkor léte úgy nehezedne ránk, hogy nem lenne választásunk, hogy kövessük-e amit mond. És akkor éppen mi veszne el? A szabadság.
(Akinek füle van, hallja meg.)
Mert ugye szkeptikus, csak a természettudományos állítások abszolút voltával szemben nem. Megtoldva egy nyilván szükségszerű egyszerűsítéssel: a Társaság objektív, elkötelezetlen, a katolikusoknak viszont hátsó szándékaik vannak. Ez a transzcendenciára vonatkozó privilégium olyan jó kis aufklérus. Mintha legalábbis az esztergomi érsek minimum miniszter lenne.
Amit nem fognak fel, az az, hogy a kereszténység Isten és a világ közé határozott vonalat húz (amin az ő tudományuk soha nem fog átjutni, de ez mellékvágány), és a babona meg az ezoterikus tanok éppen ezt a vonalat mossák el. Ettől persze az indíttatás nem ugyanaz: mi a valódi transzcendenciát védjük, míg ők a valódi immanenciát. És érdekes módon, nálunk a kettő nem zárja ki egymást. A keresztény válasz a babonákra: ne használd Istent eszköznek saját céljaid elérésére.
De ez is olyan, mait magyarázhatok, akkor sem értik.
Hasonlóan, az Isten léte melletti term. tud. bizonyíték: teológiailag sem szükséges. Ha Isten olyan, amilyennek hisszük, akkor a legnagyobb szabadságot akkor adja nekünk a választásra, ha nem "látjuk". Mert, ha látnánk, akkor léte úgy nehezedne ránk, hogy nem lenne választásunk, hogy kövessük-e amit mond. És akkor éppen mi veszne el? A szabadság.
(Akinek füle van, hallja meg.)
Powered by ScribeFire.
|