A "gázai visszavonulás"

Na, most aztán én is jól megírom a magamét, ha már mostanság ez az egyik legjelentősebb külpolitikai esemény.

Az értékelések szerint ezzel az egyoldalú lépéssel nagy lehetőséget kaptak a palesztínok, kérdés, hogy élni tudnak-e vele. Az izraeli kormány ettől a lépéstől válságba került, akár előrehozott választások is lehetnek. De a folyamatot visszafordítani már nem lehet, most a palesztín hatóságon a sor. Ha csekély ismereteimmel körbenézve az arab világban, nem sok biztatót látok. A stabil államok általában tekintélyelvűek, ami nem baj, de ki lenne Arafat után a tekintély? Irak, ahol éppen most kellene államot alakítani, nem igazán akar összeállni - kurdok, siíták és szunniták egymás ellen. (Szaddám Husszein állama stabil volt, de milyen áron?) Az új alkotmányból pedig hiányolják az iszlám megfelelő jelenlétét az ellenzők. Amerika egyelőre örül a fejleményeknek, kérdés, hogy meddig.
Izrael előnye, hogy még közel két évtizedig biztosított a zsidó többség (hvg), ami kimerül valami alig 50% feleti értékben. Nem emlékeztet ez minket, magyarokat valamire? Mintha csak az 1900-as évek magyar nemzetiségi arányait látnánk. És aztán?
Bátor lépés, beláthatatlan következményekkel. És azóta volt már egy merényletkísérlet, továbbá a Hamasz sem akarja letenni a fegyvert. A közéleti Hoppálnak (aug. 26.) igaza van: bátor lépés - kiszámíthatatlan következményekkel.
Ajánlatt: Pat Buchanan a kivonulásról