Fidesz & válság

Oly sok elemzés jelenik meg a jobboldal és a Fidesz bajait elemezgetve! De csak most kezdődtek volna? Hiszen a Fidesz 2002 óta (vagy talán már régebben is) hasonló problémákkal küzdött. Nem elég "nyugatias", "megosztó", túl sok emberhez akar szólni, nincsenek új arcai. De ha az elmúlt négy év nem volt elég a megoldások keresésére, akkor most mit várunk? A Fidesz stratégiája vereséget mért a jobboldalra, egy olyan helyzetben, amikor kötelező lett volna hozni a választásokat, hiszen kormányzati teljesítmény nem volt, szélesedő válság viszont igen. A "racionális választó" és hasonló terminológia abszurd, hiszen ilyen nincs. A választó médiakorban nem racionális, a tények összességének megértéséhez pedig nem elég okos.

De nem a Fideszt sajnálom, hiszen maguknak köszönhetik. Magunkat, a modernizátorok újabb elszabadulása miatt, és ismét csak magunkat az alternatívák hiánya miatt. Gyurcsánynak, bármennyire is szomorú ez a helyzet, nincs komolyan vehető ellenzéke a parlamentben, csak egy saját demagógiája által megvert frakció. Az ellenzék, vagy valami hasonló szerepét közgazdászok, gazdasági vezetők és egyéb értelmiségiek játsszák. Csakhogy őket senki sem választotta erre, és nem is lehetnek partnerei a kormányzatnak.

Apróhirdetés

Felelős kormány és ellenzék kerestetik közepes méretű,  lehetőségekben bővelkedő, de felújításra szoruló ország vezetésére.

Hogy még egyet üssek a Fideszen: nem csak hangoztatni kellene, hogy mennyire konzervatív, hanem úgy is kellene tenni, legalább néha.

Technorati Tags     Fidesz,politika

Bejegyzésecske

Teljesen kísérleti bejegyzés, egy online szövegszerkesztőből. (Zoho Writer)

Jól működik, némileg váratlanul. Egy kis beállítási nehézség után simán elment a bejegyzés a blogba. Most úgy tűnik, hogy képes kezelni az ékezetes betűket, amire pl. a ThinkFree amúgy csak korlátozottan képes, bár nem annyira integrált. Azaz a táblázatkezelő kissé nehezebben elérhető, és egyelőre nem működik mindig tökéletesen.

És most kipróbálom a címkézést is.

Technorati Tags     webapp,zoho,technikai

Gyurcsányizmus és polgárosodás

Alapos elemzés az első újraválasztott kormányról.
Megszorítások, leépítések, stabilizációnak hívott sokkterápia előtt. A "sikeres" kormányzás után megkapjuk az eredményeket. Később lesz érdemes visszanézni, hogy errefelé megy-e az ország szekere.

inforadio.hu - Pengeváltás a katolikus egyház és az MSZP között

Már megint. Az ún. baloldali értékek és az evangélium. Miért vélik egyesk, sőt, még a püspök is azt, hogy az evangélium értékrendje baloldali? Nekünk keresztényeknek mi közünk ehhez a politikai ideológiához? Hol van az evangéliumokban leírva, hogy vegyétek el állami hatalommal a gazdagoktól a vagyonukat és osszátok szét? Nem azt találjuk inkább, hogy te magad adj a szegénynek? Nem azt fogják kérdezni tőled, hogy kire szavaztál, aki aztán adott enni-inni a szegénynek, hanem, hogy te adtál-e enni, inni stb.
A keresztényéségnek semmi köze a baloldalhoz. Talán Szent Ferenc, vagy az őskeresztények baloldaliak voltak? Hiszen nem akarták megváltoztatni az államot! Engedelmes polgárai voltak Rómának, és imádkoztak a császárért, bár nem engedelmeskedtek mindenben.
A magukat baloldalinak nevezők miért ne lehetnének hiteles baloldaliak? Gyurcsány, a KISZ vezérségével, vagyonával, fejlesztős-haladós dumájával a hiteles baloldali. Leginkább azért, mert azt mondja, de azért is, mert ő ezeknek az örököse, a francia forradalomé, Leniné, Rákosié, Kádáré és Blairé is.
Nem mi, keresztények vallunk baloldali értékeket, hanem a baloldal véli úgy, hogy bizonyos értékeit a keresztények is osztják. De azért fel kellene ismerni, hogy az esetleg azonos cselekvés mögött teljesen különböző indíttatás áll.
A keresztények nem akarják kiforgatni sarkaiból a világot, főleg nem államhatalmi eszközökkel. Maguk akarnak tökéletesedni, több-kevesebb sikerrel. A kereszténység Isten és ember személyes kapcsolatáról szól, nem politikáról. Vannak politikai vonatkozásai is, de jó keresztény bármilyen rendszerben lehet az ember, mert tudjuk, hogy a mi Urunk legyőzte a világot, és, hogy az igazsgág szabaddá tesz. Szabadabbá, mint bármilyen földi mennyországot ígérő politika.

Ma olvastam, hogy egy külföldi elemző cég feltalálta a spanyolviaszt. Felfedezték, hogy a magyar közszférával nem az a baj, hogy sok a bemenő pénz, hanem az, hogy ellenőrizetlenül folyik el. Ezt nagyjából mindenki, aki a közigazgatás közelébe került tudja. És ezen kellene változtatni, de akkor nem jut a haveroknak buli és fanta (alacsonyabb és magasabb szinten egyaránt). És ez a legnagyobb gátja a változásnak, 2006-ban, 2007-ben stb.

Választások után

Jól elvesztettük. Ismét, és micsoda négy év kormányzati semmittevés után!
Ahogy a HV írta: a kormányzatnál csak az ellenzék volt rosszabb. 2006 a változás éve lesz, csak még nem tudjuk, hogy mi jön. Most akarják helyrehozni előző nem kormányzásuk hibáit. És sajna a Fidesz belement a kádárista stratégiába, az ígérgetésbe, a 14. havi nyugdíjba, és véletlenül sem a kormány semmittevését ostorozta.
Valószínűleg sok időre megszűnt a jobboldal esélye a kormányzati pozícióra, főleg, ha nem változtatnak... Min is? Majdnem mindenen. Most OV arról beszél, hogy rendezetten vonultak vissza a vesztett csatából, és készül az elemzés a hibákról. Jó lenne hinni abban, hogy így lesz, és lassan felnő egy jobb és okosabb polgári oldal.

Kampányzáró

Hosszabb és békésebb kampány után vagyunk, mint négy éve. Épp most elemzik a Gyurcsány-Orbán vitát. Csak az utolsó két megszólaláspárt láttam - a vita nagy részében bevásároltam.
GyF feltűnően agresszív volt, és emlegette a "cselekedni az ígérgetés" helyett. Mintha kormányzása nem másról, mint ígéretekről szólt volna (a 2007-től itt állomásozó pénzeszsák). Kormányzásról már kevésbbé, mert az állam szétesése tovább folytatódott, átalakítás helyett csak a fűnyíró működött. Az EU-s pénzekből meg könnyű "cselekedni". Hiszen az ajándék.
Amiről ez a választás szvsz szól: választhatjuk a posztkádári, kapkodó és lassan széteső országot, vagy a változás, javulás lehetőségét. Igen, tényleg két ország áll egymással szemben: a posztkommunizmust folytató, és az ezeréves hagyományhoz kötődő. Az, amelyikben nem kell mindent szeretni, de amelyik működött, és túlélt már néhány nehézséget.
Mi a kampány eredménye? Az, hogy nem tudjuk mi jön. Amire számítunk, az csak valami kellemetlen.

"Jó erkölcsbe ütköző szerződések"

Polt Péter közölte, hogy a Szalay utcai ingatlanra kötött bérleti szerződéssel összefüggésben a Legfőbb Ügyészség a közérdek sérelme miatt pert indít, a Nomentana-ügyben elévülés, a Fittelina-ügyben pedig bűncselekmény hiánya miatt nem lesz további eljárás.

Végre. A rendszerváltás körüli zavarosban halászásra fény derült, már nem csak néhány újságíró, hanem az ügyészség útján is. Tisztázni kell, hogyan keletkeztek a nagy vagyonok, áll Lánczi Andrásnál. Itt az első tisztázó lépés.
Tud nyerni ezek után is a "luxusbaloldal"? Ha igen, akkor súlyos gondok vannak a társadalom erkölcsi érzékével. Hiszen nem csak a zsarnokok talpnyalóit nem tudja megkülönböztetni, hanem a tolvajokat sem.

Mai napra rendelt bölcsesség

A szabadkereskdelemről:

Ha azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy olyan névtelen részvényesek szerezzék meg és irányítsák Budapest vízhálózatát, akik mit sem tudnak Magyarországról - és ugyan miért fájdítanák ezért a fejüket -, akkor vajon ezzel hosszú távon nem a legveszedelmesebb politikát választjuk-e? Az az igazság, hogy a szabad kereskedelem sem nem lehetséges, sem nem kívánatos.

(Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről, 222. oldal)

És ezzel a konzervatívokat szélsőséges szabadkereskedelem-pártinak beállítóknak is jól megmondtuk.

Index - Politika - Szocialista nagygyűlés a köztársaságért

Index - Politika - Szocialista nagygyűlés a köztársaságért
Egy kis szocialista rettegősdi. Mitől is fél GyF? Hogy ViktorViktor visszatérésével elkövetkezik a diktatúra? Miért is? Talán nem viselkedett Orbán a törvényeinknek megfelelően amikor elvesztette a választásokat?
Persze nem meglepő, hogy az, akinek Kádár uralma nem volt büdös, és támogatott egy törvénytelen rendszert, az ma kioktat minket a demokráciáról - legalábbis kis hazánkban.

És az is, hogy az retteg a a legjobban, akinek szeme se rebbent, ha a törvényeket a haverok igényei és saját kis érdekei szerint kellett módosítani. (lex Szász, Schiffer, és az MNB monetáris tanácsa, csak így hirtelen).
Nevetséges.

Félnivalónk itt nekünk lenne, de ezt a szívességet nem tesszük meg egy kommancsnak.

Márc. 15.

Most se múlhatott el botrány nélkül:
kitüntettek két vezető kommunista kádert.
Hogy miért baj? Mert ezzel azt állítják, hogy a törvénytelen rendszert fenntartani nem volt törvénytelen. Sőt, hogy a törvényes uralom mai képviselői elődeiknek ismerik el a bitorlókat.
Én meg nem.
Mert az oly sokszor emlegetett köztársaság nem lehet meg erkölcsi alapok nélkül.

Nincs köze?

gondola.hu
Már megint megzavarták a hőnszeretett No1 balpolgár beszédét. Állítólag megérdemelte, de nem ez a lényeg. Ma reggel a Fidesz alanöke (Schmitt Pál) előbb kijelentette, hogy semmi közük hozzájuk, majd megkérte őket, hogy azért mégse. Most akkor van, vagy nincs?
A lényeg nem ez. Csak az a szomorú tény, hogy a politikai, de lehet, hogy az általános szellemi szint - negatív.
Hogy lehet-e mást várni, kérdéses, végül is barbár ország barbár lakói barbár módon politizálnak. Csak remélni lehet, hogy kinövik. A közösség már létezik, néha már a mondanivaló is, már csak nevelni kellene...

Rosszullét és szolidaritás

Ma, lelkesedve, hogy már vagy öt olvasóm van, nekiálltam gondolataimat belevetni a virtualitásba, a Fidesz kampányszlogenjeiről.

Ugye, mindenkinek az jut eszébe, hogy rosszabbul élünk. Pedig ott a lényegesebb, a szolidaritás. Ha jobban megnézzük, ellentmondó gondolatokról van szó, de ez legföljebb a magyar politika és társadalom következetlenségeiről szól. A szolidaritás közösségi és felelősséget vállaló, míg a rosszabbul élünk egyéni és felelőtlen. Aki szolidáris tud lenni cselekedeteiben, az végső soron a magáéból ad másnak. Ezzel azt is állítom, hogy aki ad, annak van is miből, és nem is szorul másra. Tehát polgár. És nem is a jövedelmei, hanem a mentalitása okán. Nagy hiány van az ilyen emberekből, ezért talán nem is véletlen, hogy nem ez a leghangosabb.

A látványos, a kádári múlt maradványa: felelőtlenség és önzés. Mintha állambácsi feladata az lenne, hogy jól ellássa anyagiakkal lakosságát. Mintha a kormányzat sikerességét az állami újraelosztás kiterjesztése jelentené. Pedig dehogy.

folyt. köv.

Megjegyzés egy felmérés mellé

Szóval: el kellene gondolkodni a jobboldalon az állam feladatairól, a személyes felelősségről a személyes jólétért és hasonlóklról.
És persze a helyreállítási periódusról, Jánosi szerint, meg a jövedelmi felvételek hitelességéről.

Kampányközi gondolatmorzsa 3

Ismét jó formában a tájékoztatás. Balszerencsémre a Napló c. álhírháttért láttam. És mi a téma, hát a kampány. Meg a plakátarcok. Miért olyan nehéz felfogni, mondjuk újságíróknak, akik oly nagyon felvilágosodottak, hogy Kovács Pisti, Depis Nyugdíjas, Aggódó Családanya vagy Reménytelen Munkanélküli személy szerint nem érdekes. Érdekes lehet az üzenet, a stílus, de a szereplő? Mert ezeken az embereken keresztül is lehetne ütni egyet a másik párton? Mert hazudnak, aki azt állítják, hogy az értelmes vitát szeretnék, pedig dehogy, csak beugranak a lövészárokba, aztán menhet a harci gáz? És a másik, az Ein Führer... Nem éppen okos reagálás, de felkacag bennem a gonosz konzervatív, hogy nesztek kommancsok, kellett állandóan fasisztázni! Most visszakaptátok!
És közben jön a víz (ahogy már évek óta), romlik az állam, kapjuk a hitelminősítőktől a pofonokat...

Gondolatmorzsa kampány közben 2

A kampány már szinte vicces. Senki nem hisz semmit, az ún. "komoly szakértők" azt remélik, hogy a politikusok hazudnak, viszont nem bánják, ha nem tartják be az ígéreteiket. Akkor most kinek is szól ez az egész? Nagy népi játék, arról, hogy kedves választó, most jól hülyének nézünk, de ezt te is és mi is tudjuk; de ennek ellenére szavazz ránk. Mert miért is?
És megjelent az internet is a kampányban újra, a miniszterelnöki kváziblog után: a Fidesz-hack. Ez is olyan jó magyar módra: valami balfék "behatol", gondolkodás nélkül, letölt némi meglehetősen érdektelen kampányanyagot, mire a másik fél feltörésről kezd óbégatni.
Kiknek a kezébe kerülhet az ország?

Kampány helyett olvassátok Scruton legújabb magyarul megjelent könyvét: A nemzetek szükségességéről. Két tanulmány, köztük a West & the Rest.

És ezt is, a valóság véleményezőitől: a feminizmus ügyében.

Értetlenkedés

Miért képviselnek a pártok túlságosan is szocialista államot? Hiszen mind a Fidesz, mind az MSZP olyan kampányt folytat, ami szerint ők ezt vagy azt adtak, vagy nem, vagy adhattatk volna még többet. Ott van pl. a 13. havi nyugdíj: állítólag azért jó, mert a nyugdíjasoknak ad egy kiegészítő pénzösszeget. Ha akarom, úgy is nézhetem, hogy állambácsi takarékoskodik a nyugdíjas helyett, és azt a pénzt akkor adja oda, amikor szerinte a legnagyobb szüksége van rá. De miért nem rakhatná félre az egyén, ha akarja.
Ok, tudom, nem felel meg ez a gondolkodás a mai magyar valóságnak. De irracionális is?

Egy határozott konzervatív

The Spectator.co.uk
A választási harc posványából kiemelkedve egy kis kitekintés. Sarkozy dícsérete a Spectatorban. Erősen ajánlott.

Kis reakciók

Reszkessetek politizáló bloggerek! Megjelent a nagy vetélytárs, blogot kezdett maga az első és legnagyobb, a privatizátor és öregecskedő Gy. F.
És ma már az egyik álhíradó is bemutatta a minieln új arcát: emberközeli módon meglepi szóvivőjét annak esküvője alkalmából.
Bezzeg a binládenorbán, az nem csinál ilyet, az csak vezérkedik.
Mindkét akció talán hitelesnek is tűnne, ha nem lennénk éppen a kampány közepén. És ettől az az érzésem támad, hogy ez is csak egy kampányfogás, az álhíradók lelkes aszisztálásával.

Gondolatmorzsa kampány közben

Hiányoljuk az érdemi vitákat a kampányból. - De megértenénk-e? Tényleg elég felnőtt, tájékozott a felséges népesség, hogy részt vegyen egy ilyen össznépi vitában?
Nem az a helyzet, hogy a mindkét oldalra jellemző demagógia csak megfelelés az igényeknek?
És elővéve a szellemi konzervet: mit is írt vagy 2300 éve egy bizonyos Arisztotelész a demokráciáról? Ahogy halvány emlékeimben felsejlik hajnali nyolckor, a mester nem éppen ideális álapotnak tartotta, a nép becsaphatósága miatt. (És hol volt akkor még az általános választójog?)
Mielőtt leszóljuk pártjainkat, gondolkozzunk el azon, hogy esetleg csak azt kapjuk, amit megérdemlünk. (Lédi DI pedig szintén demagóg. Mert csak az antipolitikus ösztönökhöz szól.)