hétfő, március 31, 2008
vasárnap, március 30, 2008
A felismerés
Index - SZDSZ: Gyurcsány mentálisan alkalmatlan
A helyzet fokozódik.
A kormányfő szerint nem a reformpolitikával van a baj, hanem a "reformkioktatással, a reformgőggel és a reformblablával".Őszöd nem öszöd, nem kapunk mást? Találós kérdés: kire is jellemző leginkább a fentebb a miniszterelnök által oly plasztikusan leírt modor?
A helyzet fokozódik.
ekkor: 19:00 |
péntek, március 28, 2008
Ha ha
Hírszerző - Publicisztika - A szappanopera vége?
Ha publicista lennék, akkor foglalkozhatnék azzal, hogy időben reagáljak az eseményekre.
Mint az EU társfinanszírozással készülő szappanopera, a kormányfő kedvezményes áramvételezése és a kolala (remélem) végjátéka.
Ha publicista lennék, akkor foglalkozhatnék azzal, hogy időben reagáljak az eseményekre.
Mint az EU társfinanszírozással készülő szappanopera, a kormányfő kedvezményes áramvételezése és a kolala (remélem) végjátéka.
ekkor: 11:31 |
szerda, március 26, 2008
Adok-kapok
Még a végén lemaradok a tanárverés kommentálásáról. (1. és 2.) Mondhatnám, már megint igazunk van. A tekintély lerombolása nem az egyenlők közti racionális vita paradicsomi korszakát hozta el, hanem az erőszakét. Tán nem azért, mert a feltételezett univerzális racionalitás nem létezik? Esetleg az emberi természet nem oly tökéletes, mint felvilágosodotték gondolják?
A tekintély fenntartása hat az erőszak ellen - egyrészt szükségtelenné teszi az alkalmazását, másrészt korlátozza. Persze az a tekintély, amiről itt szó van nem csinált, nem az, ahogy a puszta ész lidércfényében látni szeretnék: összeesküvés a hatalomért, hanem kialakult.
A tekintély fenntartása hat az erőszak ellen - egyrészt szükségtelenné teszi az alkalmazását, másrészt korlátozza. Persze az a tekintély, amiről itt szó van nem csinált, nem az, ahogy a puszta ész lidércfényében látni szeretnék: összeesküvés a hatalomért, hanem kialakult.
ekkor: 08:59 |
vasárnap, március 16, 2008
Összefoglaló
A nagyméltóságú kormány rettegni méltóztatott (ahogy OV is mondta, de már én is).
Az állami ünnepségeken még ennyire kevesen nem voltak.
A Fideszére ellenben ismét sokan elmentek.
Csőcselék vs rendőrök meccs is volt, mert buli az kell.
Az állami ünnepségeken még ennyire kevesen nem voltak.
A Fideszére ellenben ismét sokan elmentek.
Csőcselék vs rendőrök meccs is volt, mert buli az kell.
ekkor: 07:48 |
hétfő, március 10, 2008
A népszavazás eredményeiről és eredménytelenségéről
Elsőnek lenni nehéz, hülyének lenni könnyű.
Értékelés-féleség a népszavazásról.
Értékelés-féleség a népszavazásról.
Addig egyszerű, hogy győztek az igenek, aminek lesz némi szakpolitikai következménye, és legközelebb a témához csak a következő választások után lehet hozzányúlni. Az egyelőre reformmal sújtott területek problémái ettől még megmaradnak. Nem lesz jobb a felsőoktatás, nem lesz hatékonyabb az egészségügy.
A Fidesz csatát nyert, de a háborút még elvesztheti. A népszavazás a kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezése is, bárhogy is próbálják bizonygatni az ellenkezőjét. (Éppen azért próbálják bizonygatni azt, hogy csak szakpolitikai kérdésekről volt szó, mert a kormány is érzi, hogy nem.) De a Fidesz lehetőségei ezzel ki is merültek egyelőre. Meglátjuk, hogy az MSZP-ben mit indít el ez a vereség. Ha jól sejtem a tegnapi nyilatkozatokból és az előzményekből, a kormány politikája egyrészt kissebbíteni próbálja a vereséget (mindent egybevetve nehéz lesz), és a döntésből eredő szakpolitikai konfliktusokat a Fidszre próbálja hárítani (nyilván nem lesz pénz a kieső bevételek pótlására, bármennyire is kevéssé számítanak). Kérdés, mekkora sikerrel. Ha a kormány népszerűsége továbbra sem emelkedik, akkor lehet esély arra, hogy Gyurcsányt elküldjék a pánikba esett szocialista talpasok. Ha egyáltalán ez bekövetkezhet. Hiszen a mostani helyzet nem 2004. Akkor D-209 leváltását egy ambíciózus és ügyes összeesküvő szervezte, de éppen azt kellene most leváltani. Akiben reménykedtek, aki egymaga összehozott egy reménytelennek tűnő választási győzelmet, és akit szerencsétlenségünkre forradalmár elszántság vezet. Simán kihúzza 2010-ig, ha nem tovább. Bár látjuk, hogy forradalmársága vakká teszi, és nem tudja megoldani az ország problémáit, de elég ereje maradt ahhoz, hogy hatalmon maradjon - a vereségtől való félelem és az alternatíva hiánya kívülről, saját magában való hite belülről ott tartja.
De ez a Fideszen is múlik. Kedélyek egy időre lehűtve. A Fidesz feladata most egy megvalósítható és az értékrendjével is összhangban álló megoldás felmutatása. (A tegnapi ötlet, hogy a szerencsejátékból származó adóbevételeket pántlikázzák, nem tartozik ide. Adót alapvetően ne pántlikázzanak, mert az adó nem arra való.) Amihez csak a jobban kommunikált értékrend és megvalósítható politika hiányzik. Mindezt úgy, hogy ne tudja lenyúlni az ötleteiket a kormány. Szép kihívás. Enek ellenére a Fidesz előtt csak egy út áll, ha a protestszavazatokon túl is szeretne valamit elérni: aktívabb szakpolitikai működés, világosabb állásfoglalások. De kérdés, hogy meg lehet-e fogalmazni úgy általános politikai alternatívát, ha nem ajánl mellé konkrét szakpolitikát? Nem biztos. Egy lehetőség talán van: a tervezett intézkedések szakpolitikai kritikája, a mellékhatások, hátrányok adatokkal alátámasztott bemutatása. Mert a Fidesz fő problémája, hogy nem látják eléggé kormányzóképesnek még támogatói sem.
Végső soron nem pusztán egy kormányzóképes ellenzék kell, hanem az új kormánnyal gyökeresen más stílusú kormányzásnak is kellene kezdődnie. A szereplők viszont adottak, így ez az elvárás irreális.
(Elég sötét lett a vége.) Konklúzió: A jelenlegi patthelyzeten a népszavazás csak áttételesen változtatott, és a problémák gyökerét nem érinti.
A Fidesz csatát nyert, de a háborút még elvesztheti. A népszavazás a kormánnyal szembeni elégedetlenség kifejezése is, bárhogy is próbálják bizonygatni az ellenkezőjét. (Éppen azért próbálják bizonygatni azt, hogy csak szakpolitikai kérdésekről volt szó, mert a kormány is érzi, hogy nem.) De a Fidesz lehetőségei ezzel ki is merültek egyelőre. Meglátjuk, hogy az MSZP-ben mit indít el ez a vereség. Ha jól sejtem a tegnapi nyilatkozatokból és az előzményekből, a kormány politikája egyrészt kissebbíteni próbálja a vereséget (mindent egybevetve nehéz lesz), és a döntésből eredő szakpolitikai konfliktusokat a Fidszre próbálja hárítani (nyilván nem lesz pénz a kieső bevételek pótlására, bármennyire is kevéssé számítanak). Kérdés, mekkora sikerrel. Ha a kormány népszerűsége továbbra sem emelkedik, akkor lehet esély arra, hogy Gyurcsányt elküldjék a pánikba esett szocialista talpasok. Ha egyáltalán ez bekövetkezhet. Hiszen a mostani helyzet nem 2004. Akkor D-209 leváltását egy ambíciózus és ügyes összeesküvő szervezte, de éppen azt kellene most leváltani. Akiben reménykedtek, aki egymaga összehozott egy reménytelennek tűnő választási győzelmet, és akit szerencsétlenségünkre forradalmár elszántság vezet. Simán kihúzza 2010-ig, ha nem tovább. Bár látjuk, hogy forradalmársága vakká teszi, és nem tudja megoldani az ország problémáit, de elég ereje maradt ahhoz, hogy hatalmon maradjon - a vereségtől való félelem és az alternatíva hiánya kívülről, saját magában való hite belülről ott tartja.
De ez a Fideszen is múlik. Kedélyek egy időre lehűtve. A Fidesz feladata most egy megvalósítható és az értékrendjével is összhangban álló megoldás felmutatása. (A tegnapi ötlet, hogy a szerencsejátékból származó adóbevételeket pántlikázzák, nem tartozik ide. Adót alapvetően ne pántlikázzanak, mert az adó nem arra való.) Amihez csak a jobban kommunikált értékrend és megvalósítható politika hiányzik. Mindezt úgy, hogy ne tudja lenyúlni az ötleteiket a kormány. Szép kihívás. Enek ellenére a Fidesz előtt csak egy út áll, ha a protestszavazatokon túl is szeretne valamit elérni: aktívabb szakpolitikai működés, világosabb állásfoglalások. De kérdés, hogy meg lehet-e fogalmazni úgy általános politikai alternatívát, ha nem ajánl mellé konkrét szakpolitikát? Nem biztos. Egy lehetőség talán van: a tervezett intézkedések szakpolitikai kritikája, a mellékhatások, hátrányok adatokkal alátámasztott bemutatása. Mert a Fidesz fő problémája, hogy nem látják eléggé kormányzóképesnek még támogatói sem.
Végső soron nem pusztán egy kormányzóképes ellenzék kell, hanem az új kormánnyal gyökeresen más stílusú kormányzásnak is kellene kezdődnie. A szereplők viszont adottak, így ez az elvárás irreális.
(Elég sötét lett a vége.) Konklúzió: A jelenlegi patthelyzeten a népszavazás csak áttételesen változtatott, és a problémák gyökerét nem érinti.
ekkor: 11:48 |
vasárnap, március 09, 2008
Eredményes
volt a népszavazás. Az igenek győztek, megfelelő arányban, és a részvétel is elég nagy volt.
De a neheze csak ezután jön. A Fidesz feladata végre látható alternatívát nyújtani, elhárítani a kormány felelősségáthárító törekvéseit.
A kormány pedig csak főljön a saját levében.
Előrehozott választásokat!
De a neheze csak ezután jön. A Fidesz feladata végre látható alternatívát nyújtani, elhárítani a kormány felelősségáthárító törekvéseit.
A kormány pedig csak főljön a saját levében.
Előrehozott választásokat!
ekkor: 20:54 |
péntek, március 07, 2008
Népszavazás előtt
Hírszerző - Publicisztika - A 300 forintos sorstragédia
Most akkor költségvetési tétel a vizitdíj, vagy piaci eszköz? Ha költségvetési, akkor végső soron csak adóemelés, és állambácsi visszahúzhatná kissé mancsát a zsebemből. Ha piacszabályozási, akkor miért kötelező?
A szaokásos tévedés: kevesebb orvos beteg találkozás == fölösleges találkozások csökkenése. Mert ez biztosan egyértelmű. Az eleve kizárt, hogy bárkit is a vizitdíj tartson vissza, nem? Mert az ember racionális lény, és az ország Budából és Újlipótvárosból áll, mint tudjuk.
A kórházi napidíj dettó - érdekelt vagyok a minél rövidebb kórházi tartózkodásban (ez magában igaz), de el tudom-e dönteni, hogy az egészségem szempontjából mi a megfelelő idő?
Végén a szokásos vicc: az egyébként semleges állam formálni akarja a szemléletemet. Jól hangzik, ugye?
3 igen, és magánbiztosító a házi- és szakorvosi ellátásra.
Egy megjegyzés: a mindenféle járadékosok (nyugdíj és szoc. ellátások) járadékait nem az általuk felhalmozott tőke jövedelmeiből fedezik, hanem az én adómból. Az ő vizit- és kórházi napidíjukat is egy kis csavarral az adózók fizetik.
A szaokásos tévedés: kevesebb orvos beteg találkozás == fölösleges találkozások csökkenése. Mert ez biztosan egyértelmű. Az eleve kizárt, hogy bárkit is a vizitdíj tartson vissza, nem? Mert az ember racionális lény, és az ország Budából és Újlipótvárosból áll, mint tudjuk.
A kórházi napidíj dettó - érdekelt vagyok a minél rövidebb kórházi tartózkodásban (ez magában igaz), de el tudom-e dönteni, hogy az egészségem szempontjából mi a megfelelő idő?
Végén a szokásos vicc: az egyébként semleges állam formálni akarja a szemléletemet. Jól hangzik, ugye?
3 igen, és magánbiztosító a házi- és szakorvosi ellátásra.
Egy megjegyzés: a mindenféle járadékosok (nyugdíj és szoc. ellátások) járadékait nem az általuk felhalmozott tőke jövedelmeiből fedezik, hanem az én adómból. Az ő vizit- és kórházi napidíjukat is egy kis csavarral az adózók fizetik.
ekkor: 08:32 |
Feliratkozás:
Comment Feed (RSS)