Már látjuk is az első eredményeket a reformkormányzásból.
- Hosszabbodó sorok az egészségügyben
- Fejlesztési részhozzájárulásnak hívott tandíj
- ÁFA emelés
- Közigazgatási- és közszféra leépítés
És a reggeli Gyurcsány bölcsesség (Gyurcsány érted hallgatott a megszorításokról, nem ellened): a politikai és a hétköznapi erkölcs között különbség van. Machiavelli szinte örülne, de a fejedelemnek adott tanácsokban legalább ott van, hogy ugyan alkalmazhat rosszat, de csak azért, mert az emberek is ilyenek. Erre mit kapunk: erkölcsi nihilizmust. Nagy baj van abban az országban, ahol a politikus felmentve érzi magát a hazugságai alól, a "politikai erkölcs" nevében. Mit várhatunk ezek után? De őszintén: ezt várhatjuk egy KISZ titkártól.
Gyurcsány megint badarságokat beszélt. Az, hogy valami politikailag racionális, még nem jelenti azt, hogy jó is egyúttal. Érthető, hogy meg akarta tartani a hatalmat, és az is, hogy ehhez nem éppen tisztességes eszközöket vetett be (hazugság, félelemkeltés - O. V. fősátán), de attól ez még nem jó. Legyen annyi karakánság egy történelmi babérokra törő politikusban, hogy vállaja amit tett. A politikai erkölcs nem állhat szemben a hétköznapival, mert velejéig korrupt és cinikus hatalomhoz vezet. Ahol semmi sem számít, csak a politikai siker, bármi áron.
A politikai racionalitás szerintem nem erkölcsi kategória. A gondolkodás és cselekvés hatékonyságára utal, a hatalom, mint cél elérésére, nem az erkölcsi jóra. Ideális esetben a politikai racionalitás miatt nem lépik át az erkölcs korlátait. De tökéletlen világban élünk, ahol a helyzetek nem egyértelműek. Ettől még a politikai racionalitás nem lesz egyenlő valamiféle politikai erkölccsel, mert egyszerűen hatékonyságra vonatkozik, nem a cselekedet helyes, vagy helytelen voltára. Ezt nyilván nem tanították a KISZ-ben. És minek is bajlódni fogalmak jelentésével és megkülönböztetésével az Apró villa medencéjében.
Minden ország olyan kormányzatot kap, amilyet megérdemel. Magyarország többet érdemel?
Technorati Tags
politika,
Hungary