péntek, február 26, 2010

Munkahelyek teremtése

Nagy ígérethez legalább olimposzi hatalom kellene.
A foglalkoztatás kulcskérdés, nem véletlen, hogy a téma a pártok ötletei között fontos helyet kap. De kiket és hogyan kellene foglalkoztatni? Ha erre keressük a választ, majd foglalkoztatottsági adatokat nézünk, akkor az derül ki, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásban, távmunkában illetve az alacsonyan képzettek foglalkoztatásában vannak a legnagyobb tartalékok.
Az első kettő véleményem szerint elsősorban szemléletváltást igényelne a munkáltatók részéről, és elsősorban a kisgyermekes anyáknak, idősebbeknek, nyugdíj mellett dolgozóknak és más, speciális igényű csoportnak jelentene lehetőséget. A szemléletváltást azért tartom a legfontosabb tényezőnek, mert ha egy munkáltató azt gondolja, hogy csak az tud dolgozni, aki a közelében van, és legalább nyolc órán át számíthat rá naponta, az nyilván nem hagyja, hogy alkalmazottai ne járjanak be a munkahelyre. Természetesen ezek a foglalkoztatási formák nem alkalmazhatóak bármilyen munkahelyen, és többet igényelnek a főnököktől, mint pusztán a feladatok és a munkaidő lerövidítését, átszervezését. Bár egy vezetőtől elvárható lenne, hogy gondolkodjon... Az állam azaen a területen egyrészt jó példával járhat elöl. (Innovatív és rugalmas megoldások a közszférában, ugye nem csak nekem tűnik önellentmondásnak?) Másrészt a munkaerőköltségek csökkentésével tehetné olcsóbbá ezeket a foglalkoztatási formákat, hiszen ma az a helyzet, hogy a például a rövidebb munkaidő nem jelent arányosan kevesebb kiadást, így nem igazán térül meg.
És akkor lássuk a közfoglalkoztatást, a másik rendkívül népszerű szlogent. első ellenérv: a közfoglalkoztatás az állami alkalmazottak számát növeli. Második: nem piacra termelnek (legalábbis a jelenlegi gyakorlat szerint), hanem közcélú, "infrastruktúrális" munkákat végeznek (virágültetés, szemétszedés, ároktisztítás). Harmadik: technológia. Talán a programok megfogalmazói előtt még a XIX. sz. közmunkái állnak, amikor kubikosok ezrei építettek gátakat, vasutakat. De el tudja képzelni ma bárki, hogy nem egy markoló helyett lapátos emberek ásnak mondjuk egy autópálya építésén? Tessék vizualizálni!
Negyedik: elérés és mobilitás. Vagy a munkát kellene a világ végén kicsit túl levő településekre vinni, vagy a leendő munkásokat  oda, ahol szükség van rájuk. A napi egy-két busszal, a lassú vonattal jussanak el bárhova? Ki biztosítana nekik szállást?
Ötödik: ki fizeti a közfoglalkoztatást? Továbbra is a kétmillió piaci alkalmazott, illetve a vállalkozások?
A foglalkoztatottsággal az a gond, hogy olyanoknak kellene munkát adni, akiknek nehéz, mert:

  • nehezen elérhető helyeken élnek
  • képzetlenek
  • sokaknak munkatapasztalata sincs, sőt, úgy nőtt fel, hogy nem is látott senkit rendesen dolgozni
  • nem éri meg alkalmazni őket (piaci körülmények között)
Vigyázat, fellengzés!
A nemzet előtt álló feladat nem az, hogy valamilyen munkát biztosítson azoknak, akik nem tudnak elhelyezkedni, hanem az, hogy kitalálja, hogyan adhatna piaci munkát azoknak, akiket jelen körülmények között a piac kiselejtezett.
Nem hiszem, hogy a feladat megoldható lenne az állam szerepvállalása nélkül, de ez nem elég, ha nincsenek vállalkozók, akik élni tudnak a lehetőségekkel, és emberek, akik segély, semmittevés, feketemunka és bűnözés helyett a legális munkát választják.



szerda, február 10, 2010

ezt

Index - Tudomány - Majd Xenu meggyógyít
Moszkva téren, a metróban láttam a plakátjukat.
Ma a Mammutban pedig kártyát vetettek egy pultnál.
Az ilyenekre rászabadítanék valami inkvizíció szerűséget, vagy legalább kiutalnék egy új TEÁOR kódot (tevékenysége: az emberi butaság vámszedői)
És hogy ragozzam: második vagy harmadik jegyen bizonyos kegytárgyárusok is szerepelnének. (Benei Péter figyelmébe)


csütörtök, február 04, 2010

Félretájékoztatásból jeles

Index - Tudomány - Ön miben hisz?
A bunkóság szórakoztató. Azért ennél még az index szerkesztőitől is többet vártam volna a hittani ismeretek terén. Ennyire nem taníthatták rosszul a hittant még a piaristák sem.
Halál után: mivel a lélek biztosan nem fizikai valami, nyilván a pokol és a mennyország fizikai létezőként való feltételezése egyszerűen értelmetlen. A nyelv korlátai miatt nyilván egyszerűbb azt mondani, hogy a lélek ide vagy oda kerül, de pontosabb megfogalmazás a lélek állapotáról beszélni. Azt pedig, hogy metaforaként értelmezi a pápa bármelyiket is, csak az index újságíróinka filozófiában való tökéletes járatlanságára bizonyíték. Írjatok a pináról meg Orbánról ahhoz talán értetek.
Evolúció: ezt így hogy? nálam legalábbis, az istenhit és az evolúcióban való hit annyira más, hogy mindkettőre a "hit" szó használata csak kóbor apácák megtévesztésére jó. Kezdjük az alapoknál. A bibliai termtéstörténet nem a "hogyant" írja le. Az, hogy valamikor ezt esetleg így képzelték, az majdnem biztos, de hittani szempontból lényegtelen. Ugyanis 3000 évvel ezelőtt nem tartott ott a természettudomány, mint most.  A teremtéstörténet lényege az, hogy a világ nem örök, és nem isteni, nem önmagában álló valami, hanem esetleges - lehetne máshogy is, illetve hogy azért van ez a világ, mert Isten így akarta. Bármennyire is meglepő egyeseknek, az előbbi állításokat az evolúció elmélete nem tudja cáfolni. Ami szerintem nem hittétel, hanem tudományos elmélet, amit term. tud. módszerekkel támasztanak alá. És semmi, de semmi ok nincs arra, hogy ne fogadjam el. Nyilván nem tudom bizonyítani, tehát elhiszem másoknak (akik nálam jobban értenek hozzá). Ennyiben elhivés van mindkét esetben.
Az intelligens tervezettséggel meg az a bajom, hogy tudományos módszerekkel szeretne bizonyítani valamit, ami egyrészt nem a term. tud. témája, és nem is szorul rá, másrészt  teológiai érveket is fel lehetne hozni, hogy miért ne lehessen tudományos módszerekkel bizonyítani a teremtést.
Hittanóra vége. Az inkvizíció pedig átadja a cikk íróját saját bolondságának, mások okulására.