Az állam működéséről

A havi adójóváírást írásban külön kérni kell
Ez jó példa. Arra is, hogyan népszerűsítsük a libertarianizmust és az állam leépítését.
Az történt, hogy az adócsökkentést nem éreztem a fizetésemen, és ezzel nem voltam egyedül.
Mert bonyolult a rendszer, és nem éppen polgárbarát. Elég abszurd, hogy az állam alapértelmezésben úgy gondolja, hogy a nekem járó pénz egy részén (az adójóváírás) ülhet, és majd egyben fizeti vissza - ez pofátlanság és a hatalommal való visszaélés.
Az állam jobb működéséért elég egyszerű lenne tenni. Például nem változtatni évente az adószabályokat. Nem ülni az adófizetők pénzén fölöslegesen, mert a szolgáltató állam nem azt jelenti, hogy az állam félrerak helyettem, mert nem bank, és el tudom dönteni, hogyan használom a fizetésemet.

Összehasonlítás

Az egyfőre eső GDP vásárlóerő-paritásban kifejezett alakulása 1998-2008 között. Az adatok az egy főre eső GDP értékét azonos árszínvonalra számítva mutatják, így alkalmasabb az anyagi jólét országok közti összehasonlítására (mennyit ér az adott GDP/fő országonként).

Ami számunkra lényeges az ábrán, az a volt szocialista országok adatai. Az, hogy Bulgáriában a jólét növekedett, nem túl meglepő, hiszen mélyről indult, és még mindig felzárkózó ország. A középső három ország közül Magyarország helyzete érdemel figyelmet. Míg Csehország és Szlovákia egyaránt nőni tudott, nálunk a növekedés üteme 2002-ben megtört.
Tehát a "jóléti rendszerváltás" után az addigi felzárkózás nem folytatódott, relatív helyzetünk nem változott jelentősen. Ha minden így marad, ahogy 2002-2008 között, akkor az európai életszínvonal örökre álom marad, és megragadunk annak kétharmadánál. A problémáink gyökere nem  gazdasági válság, hanem belső eredetű, a társadalom, politika, gazdaság együttes, nem is új problémái.
Egy kérdés a végére: mikor hagy le minket Bulgária?

Forrás: Eurostat, 100% az EU 27 tagországának átlaga

A számok hasznáról és veszélyeiről

Dícséretes kezdeményezés, az immár négy részes sorozat a Mandineren. Hiszen legalább ellenőrizhető tényekről is van szó, nem csak sokszor egyszerűen nézőpont függő politikai természetű értékelésről.

De azért vigyázzunk, mert a statisztikai számai nem fizikai mennyiségek (legtöbbször), hanem definíciók és értékrend által meghatározott elvonatkoztatások eredményei. Használjuk, csak ésszel.

Nehéz jól használható számokat találni, és még nehezebb az értelmezés. A foglalkoztatottság - munkanélküliség párosából pl. szerintem a foglalkoztatottság a jobb indikátor. Annak mérése ugyanis nem függ a kormánytól, míg a munkanélküléség sokkal inkább (Hogy milyen hosszú ideig kap valaki munkanélküli segélyt, a kormány eldöntheti). Persze figyelembe kell venni, hogy a foglalkoztatottság alakulását sem tudja a kormány befolyásolni (annyira és szerencsére), bár pl. a nyugdíjkorhatár, iskolakötelezettség itt is számít. A foglalkoztatottság ugyani a 15-74 éves korosztályra vonatkozik.

Ami szerintem érdekesebb mutató (mert a kormány hatása nagyobb rá), az az állami újraelosztás mértéke a GDP arányában illetve a munkaerőköltség alakulása (a munkát terhelő adók miatt), illetve bár puhább mutató, de ha a módszertan állandó, akkor a Transparancy Int. korrupciós indexe.